"Fiatalon az embert nem érdekli más, csak a buli, aztán felnövünk és óvatosak leszünk, nehogy megszakadjon egy ív vagy a szívünk. Ugrás előtt körülnézünk, és előfordul, hogy nem ugrunk el, mert nincs, aki elkapjon minket. Az életben nincs biztonsági háló. Mikor ért véget a buli? Mikor kezdődött a félelem?"

 "Elmegyek...én nem várok, azt hiszem világot látok.  Azt mondják sokan mások, van olyan hely, ahol kék a tenger és még sírni sem kell."

Barátság

"A barátság olyan, mint a mese, ha hiszünk benne, létezik."

"Nem az a fontos, hogy hányszor bukunk el az életben, hanem az, hogy hányszor tudunk

újra meg újra talpra állni."

"Úgy lennék másutt, mással, máshogyan. Sétálnék a csillagok alatt megállás nélkül. Csak ne volnék ilyenkor egyedül... Megijeszt a magány és a sötétség. Ölelnék valakit, de nem lehet. Súgnék szép szavakat, de elnyeli az éj. Nem szomorú vagyok, csak magányos. Elég lenne egy ölelés vagy csak egy pillanat. De ezek csak álomképek maradnak és eltűnnek úgy, ahogyan reggelre a csillagok..."

"Ha valakit igazán meg akarsz ismerni, nem kell mást tenned mint belenézni a szemébe és megkérdezni tőle, hogy mit gondol a világról."

"A szerelem olyan, mint egy gumiszalag. Folyamatosan húzzuk. Valaki elengedi és annak fáj, aki a másik oldalon tartja!"

Az egyetlen

"Az egyetlen pasi, aki mostantól a padlóra küldhet, az Jack Daniels!"

Néma zongora

"Veled is megtörténhet egyszer, hogy
Sírsz majd egy régi perc után;
S lehet, hogy reszkető kezekkel
Egy dalt kutatsz a néma zongorán.
Közömbös nappalok jöhetnek,
S magányos, lázas éjszakák;
Az is lehet, hogy elkerülnek,
S aki ma vár, az holnap meg se lát.
Ne félj, feloldlak szavad alól,
S jön majd helyembe más;
Csak szíved ne vidd el, mert azt akarom, hogy
Hozzám még visszatalálj.
Veled is megtörténhet egyszer, hogy
Sírsz majd egy régi perc után.
Ne szégyelld, ezt teszi az ember;
S ha könnyet ejtesz, vagy álmot kergetsz,
Gondolj vissza rám."

Változás

"Furcsa dolog hazaérkezni. Minden ugyanúgy néz ki. Ugyanolyan az illat. Ugyanúgy érzel. Rájössz, hogy az egyetlen dolog, ami változott, az te magad vagy!"

Legtöbb

"Egyszer, mindig csak egyszer. Mindig először, mindig utoljára. Nem a törvényt keresni. Szabadnak lenni. Nem alkalmazkodni. Elhatározni. Nem a megszokás. A váratlan, a kaland, a veszély, a kockázat, a bátorság. A küszöbön állni. Folytonos átlépésben élni. Élve meghalni, vagy meghalva élni. Aki ezt eléri, szabad! És...ha szabad, belátja, hogy nem érdemes mást, csak a legtöbbet!"

"Elutasító volt és goromba. És összetörte a szívem. Keservesen csalódtam a szerelemben!"

"Az alkohol nem válasz, de legalább elfelejted a kérdést!"  :)

"Tudta, milyen érzés efféle fájdalommal élni, ami terjed és lüktet, amit az okoz, hogy valaki nem törődik eléggé az emberrel. Ha valaki nem szeret elég erősen!"

Élet

"Csak akkor kezdődik az élet, ha az ember nem tudja, hogy mi lesz!"

Nincs mit sajnálni

"A szerelemben az a legszebb, hogy a végén nem kell azt mondanod: 'sajnálom'! Mert mit sajnálnál? Azt, hogy szerettél?"

Minden más lett

"Minden más lett, miután valahogy széjjeltört a múltam. Minden más, bárcsak ne így mondanád. Minden más lesz ezután, a szép emlékekből tényleg ennyi jár. Bárcsak ne ezt mondanád!"

Te vagy az egy

"Te vagy az egy, kiben a sejtek, fénye rezeg,
észre se vetted és eljön a nap,
hogy a 100 megawatt, ragyog bőröd alatt.
Igen te vagy az egy, te vagy a szikra,
táncol a fény, gyújtja ma vissza,
villanyok égnek és villan a lélek és itt az idő."

Sötét

"Jön a sötét, újra csak úgy vagy mint akit rég, elhajítottak árva üveg kiben nincs üzenet, kiben alszik a fény.
Jön a sötét, elmegy a kedved vissza se tér, partra vetettek fáj a homály ami partiba jár, de csak út akadály."

Hittem

„Nem volt olyan fényes vagy valószínűtlen ígéret, amit a remény a fülembe ne sugdosott volna. Felét se hittem a susogásának; sőt, úgy tettem, mintha csak nevetnék rajta; mégis, jobban hittem benne, mint ahogy magamnak bevallottam; különben miért dobbant akkorát a szívem, ha kopogást hallottam az ajtón.”

Egyszerű az egész

„Ilyen egyszerű az egész! Nem kell fejjel rohanni a falnak, majd jön, akit keresek. Ha akar. Annyira akartam a lényegét, hogy kiugrott a kezeim közül, s nagy kapkodásban elfelejtettem, hogy valójában én mit akarok, én ki vagyok. A boldogság közel van, itt van az orrunk előtt, csak nem látjuk. Már nincs baj, mert én tudok szeretni, és nem vagyok egyedül!”

Mindennek vége lesz, egyszer

„Voltam már úgy, hogy éreztem nincs értelme, de tudom, semmi sincs olyan hosszú, hogy ne legyen vége!”

Rám is vár valahol

„Holnap majd nem szeretem. Holnap majd messze megyek. Valahol vár rám a Boldogság! Indulok, megkeresem!”