Barát

"Túlságosan jól ismerte ahhoz, hogy szeresse vagy utálja. A múltjának egy része volt, mint egy régi barát, aki a hibái ellenére is barát marad, csak mert mindig is az volt."

Egy lány

"Lányból vagyok, így hajlamos vagyok eltúlozni dolgokat, vagy éppen alábecsülni őket. Szinte mindent túlreagálok, a bolhából elefántot csinálok vagy túlreagálom a dolgokat. Hisztizek a semmiért, álomvilágban élek ... de amikor azt mondom "szeretlek" az sosem hazugság!"

Illúzió

"Azt mondják a szerelem olyan mint a varázslat .. na de a varázslat nem csak illúzió?"

"Az ember feláldozza az egészségét,hogy pénzt szerezzen, később feláldozza a pénzét,hogy egészséges legyen. Annyira nyugtalan a jövőjét illetően,hogy nem élvezheti a jelent. Az eredmény? Az ember sem a jelenben sem a jövőben nem él; úgy él,mintha sohasem halna meg és végül úgy hal meg,hogy sosem élt igazán."

Bárcsak így lenne...

"Vársz egy vonatra. Egy vonatra, ami elvisz messze. Reméled, hogy oda visz, ahova akarod. Nem tudhatod biztosan, de nem is fontos. Miért nem fontos? Mert ott is együtt leszünk..."

Örökké!

"Örökké! - mondta a kislány, azután csak nézték egymást, és nem gondoltak arra, hogy ezt a szót milliárd ember mondta ki előttük hittel és hazudva, imádva és bemocskolva, és ennek a szónak nem ártott semmi, mert mindig újraszületik, mert az emberré lett embernek ez volt az első értelmes szava."

 

"Néha egy kis fuvallat kell, mely változást hoz, s ha ezt a fuvallatot megragadod, tornádót indíthatsz. De vigyázz, ne az otthonod döntsd le ezzel, hanem a falakat, amelyek a szívedet védik!"

"Akit azzal vert meg a végzet, hogy rád épített, annak mindennél rosszabb a sorsa, mert egy napon észre kell vennie, hogy a levegőbe épített bele mindent, a semmibe. Más ember hazudik, mert ilyen a természete, vagy így parancsolják érdekei, vagy a pillanat kedvéért. De te úgy hazudsz, ahogy az eső esik. Tudsz könnyekkel hazudni, tudsz cselekedetekkel, néha már azt hiszem, csakugyan lángésszel élsz. A hazugság lángésze. Igen, zseni vagy."

A szó ereje

"Félelmetes milyen ereje van néha egy szónak. Sorsokat sodor és életeket dönt. Egyetlen mondat, amit nem kellett volna kimondani!"

Eszter hagyatéka

"Egy nőt el lehet dobni, mint egy gyufaskatulyát, mert valaki szenvedélyes, mert ilyen a természete, mert nem tudja egy nőhöz kötni magát, vagy mert magasra tör, mert eszköz számára minden és mindenki. Meg tudom érteni... Aljasság, de van benne valami emberi. De eldobni valakit szórakozottságból, ez több, mint aljasság. Erre nincs bocsánat, mert embertelen."

Zene

"A valóssággal az a baj, hogy nincs hozzá háttérzene!"

"Majd hátat fordítottak egymásnak, és soha többé nem szóltak egy szót se. A plüssnyuszit végül elvitte egy másik kisgyerek, a plüssmackó pedig örökké bánta, hogy nem mondta ki időben: szeretlek"

Erősnek maradni

"Ne adjuk át magunkat a kétségbeesésnek, és ne engedjük magunkat minden alkalommal összeomlani, mert ez megszokássá válhat, és újra meg újra elő fog fordulni. Ehelyett próbáljunk meg erősek maradni."

Nők és a cipők

"A cipőket minden nő imádja. A titok pedig nagyon egyszerű. Azért tökéletes dolog a cipő, mert akkor is a legszebbek közül válogathatsz, ha nem vagy a legjobb formában, sőt akkor is ha kimondottan meghíztál, akkor is ha épp gyatra a hajad és akkor is, ha az arcod látni sem bírod a tükörben. Mégis olyan, mintha új ruhadarabbal lepnéd meg magad. Mi nők, óriási áldozatokat vagyunk képesek hozni ha lábbeliről van szó. Tudjuk, hogy mennyi veszélyt rejt mindez, ismerjük a röntgenfelvételeket, amelyek deformált csontszerkezettel riogatnak. Mégis csináljuk. Imádjuk őket, nincs mit tenni!"

"Számomra az otthon mindig a menedéket jelentette. A szobám az a hely, ahol el tudok rejtőzködni a világ elől, és szerepek nélkül önmagam lehetek!"

"Manapság ahhoz is optimistának kell lenni, hogy az ember kinyissa a szemét reggel, amikor felébred..."

"Már nem kellene sírni, de erősebb a fájdalom és felemészt a bánat. Reménykedve alszom el, hogy jobb lesz majd a holnapom!"

Kezdem úgy érezni, hogy az életem nem más, mint egy játék! Egy új karaktert kell létrehoznom, hogy egyáltalán legyen értelme az egésznek. Vannak beállítások, építgethetek. Nagyon óvatosnak kell lennem, mert egy rossz lépés, és nincs visszaút. Tudom, nem lesz tökéletes soha a játékom. S egyszer majd ha game over-t dob a gép, ezt nem kezdhetem újra! /Reménycsillag/

Márai Sándor- A gyertyák csonkig égnek

"A végén, mindennek a végén élete tényeivel válaszol a kérdésre, melyet a világ olyan makacson intézett hozzá. Ezek a kérdések így hangzanak: ki vagy?… Mit akartál igazán?… Mit tudtál igazán?… Mihez voltál hűséges és hűtlen?… Mihez vagy kihez voltál bátor vagy gyáva?… Ezek a kérdések. S az ember felel, ahogy tud, őszintén vagy hazugon; de ez nem nagyon fontos. Ami fontos, hogy a végén egész életével felel."

Remenyik Sándor- Kegyelem

"Először sírsz.
Azután átkozódsz.
Aztán imádkozol.
Aztán megfeszíted
Körömszakadtig maradék-erőd.
Akarsz, eget ostromló akarattal –
S a lehetetlenség konok falán
Zúzod véresre koponyád.
Azután elalélsz.
S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.
Utoljára is tompa kábulattal,
Szótalanul, gondolattalanul
Mondod magadnak: mindegy, mindhiába:
A bűn, a betegség, a nyomorúság,
A mindennapi szörnyű szürkeség
Tömlöcéből nincsen, nincsen menekvés!
S akkor – magától – megnyílik az ég,
Mely nem tárult ki átokra, imára,
Erő, akarat, kétségbeesés,
Bűnbánat – hasztalanul ostromolták.
Akkor megnyílik magától az ég,
S egy pici csillag sétál szembe véled,
S olyan közel jön, szépen mosolyogva,
Hogy azt hiszed: a tenyeredbe hull.
Akkor – magától – szűnik a vihar,
Akkor – magától – minden elcsitul,
Akkor – magától – éled a remény.
Álomfáidnak minden aranyágán
Csak úgy magától – friss gyümölcs terem.
Ez a magától: ez a Kegyelem"