"Az édesanyám ugyan soha nem vallaná be, de mindig is csalódást okoztam neki. A lelke mélyén soha nem fogja megbocsájtani magának, hogy egy olyan lánynak adott életet, aki nem hajlandó kisimítani az alufóliát, hogy újra felhasználhassa!"

"Valószínűleg fent szállok az égen a halakkal, vagy talán a galambokkal úszom az óceánban. Látod, az én világom más!"

"Tévedések vígjátéka, az életem színjáték.

Ha működne a reset gomb, mindent újra csinálnék.

Kicsi lett a föld, megnőttek az igények,

Ha találok egy jobb világot, azonnal lelépek!"

"Ha homlokod 40 tél ostroma

S szépséged kertjét mély árkok ülik,

Ifjúságod e most csodál ruha,

Nyűtt rongy lesz, mely alig ér valamit. 

S ha megkérdik szépséged hova lett,

Deli napjaid kincse hova halt,

Válasznak saját üreges szemed 

Emésztő szégyen lesz, s rongydiadal."

"De a lélek mégis tudja, hogy hiányzik belőle egy darab: hiányzik a másik fele. És ez nem csak akkor fáj, ha elveszítjük, hanem akkor is, ha nem találjuk meg!"

"Egy bölcs ember ült a közönség között, vicceket mesélve. Mindenki úgy nevetett, akár egy őrült.
Egy perc után, ugyanazt a viccet mesélte el. Ekkor már kevesebben nevettek.
Elmondta ugyanazt a viccet újra, meg újra. Mikor már senki sem nevetett, elmosolyodott és ezt mondta:
" nem nevettek ugyanazon a viccen újra és újra, akkor miért sírtok ugyanaz miatt többször?"

"Ha kiderülne, hogy csupán öt percünk van elmondani mindazt, amit el akarnánk mondani, az összes telefonfülke foglalt lenne, és mindegyikből azt dadogná valaki valakinek, hogy szereti!"

"Kértem Istentől erőt, hogy újra fel tudjak állni...
Kaptam súlyt a vállamra, megtanultam mászni..
Kértem időt, hogy ne törhessék össze a szívem
Kaptam több fájdalmat, ezáltal megerősödtem
Kértem barátokat, akiknek a vállára borulhatok
Kaptam ellenségeket.. már nem fájnak a pofonok
Kértem hitet, hogy bízni tudjak újra az emberekben
Kaptam még több csalódást... megváltozott az életem
Kértem, hogy teljesüljenek a féltve őrzött álmaim..
Kaptam akadályt, bátor lettem, vezetnek a vágyaim..
Már tudom... hogy mindent azért kapok az Élettől
Hogy próbára tegyen.. ki tudok-e mászni a gödörből..
Megerősít a fájdalom.. a könnyektől lettem az aki vagyok
Őszintén élem az életem.. s míg élek, ez az ember maradok."