"Fázol ... Hideg van, fúj a szél, szemedbe hordja a tűhegyes esőcseppeket. Utálod, már számolod, hogy még mennyit kell lépned a biztonságos, meleg szobáig, csak be, be a hidegről. A szoba kellemes, meleg ... De mi ez? Fázol. Tovább is. Hiába meleg, hiába duruzsoló kandalló, hiába ... Mert nem a bőröd fázik valójában. Hanem a lelked. És nem tudja felmelegíteni sem kandalló, sem fűtött autó, se pálmafás tengerpart. Mert egyedül van."